A dolgozat témája nagyon aktuális: a városok fejlődésének kulcsfontosságú alappillére a fenntarthatóság, ehhez kapcsolódik az okos város koncepciója, mely nemzetközileg, az Európai Unióban is aktuális téma. Jó felismerés, hogy a szerző a közlekedési területre helyezi a fókuszt. Ez a fenntarthatóság és élhetőség szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, mely a társadalom minden tagját érinti és gazdasági szempontból is nagyon jelentős.

Összességében egy érdekes témaválasztású, jól felépített dolgozat. A szerző a tágabb háttértől indulva fokozatosan szűkíti a témát egészen a szegedi közlekedési helyzetre, törekedve hátterének megértésére. A dolgozat gyakorlati jelentősége, hogy a megközelítés, a feltárt és megjelenített mutatók a megfelelő szakmai intézkedésekhez információt szolgáltatnak.

A dolgozat friss gondolatokat és egészen újszerű látásmódot képvisel, amelyet szakszerűen támaszt alá, és autentikusan képvisel. A témaválasztás a hazai szakirodalomban reális lehetőséget ragad meg. Alapvető dolgokat árul el az emberről, hogyan viszonyul krízishelyzetekhez és milyen módon szervezik újra egy város életét az ott élő emberek, amennyiben egy katasztrófa - elpusztítja azt. A szerző jól mutatja be, hogy milyen viszonylagos is az ilyen helyzetek "rendkívülisége", és mennyire felkészületlen egy közösség a rá váró feladatokra; hogy az építészeti tervezési és infrastruktúra újjáépítésének feladatai mellett milyen egyéb szempontok merülhetnek fel, melyeket érdemes figyelembe venni.

A témaválasztás aktualitását igazolja, hogy az EU új programozási ciklusában kiemelt figyelmet kap a reziliens város. A reziliencia egyik kiemelkedő szegmense a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás képessége. A dolgozat három mutató tekintetében vizsgálja ezt a kérdéskört, logikus szerkezetben, adatalapú tervezést alkalmazva.

A szakdolgozat kreatívan világít rá Kecskemét előtt álló kihívásokra, szemléletesen bemutatva azokat településrész szinten is. Ezzel elősegítve a szükséges beavatkozások minél hatékonyabb és pontosabb tervezését.

A pályázó mindennapi városfejlesztésben is alkalmazható módszert dolgozott ki és mutat be. Nagy öröm, hogy geoinformatikai módszerek alkalmazásával, és nem szimplán analogizáló, felületes felmérésekkel jutott az eredményekre. Ezen eredmények nem csak Kecskemét számára nyújthatnak értékes információkat, de a szakdolgozat által felvázolt módszertan komoly segítséget nyújthat az egyes városok számára a saját, a környezeti folyamataikat figyelő monitoring rendszerek kialakítása során.

Az aktív turizmus felérékelődő szegmense a turizmusnak, évről- évre egyre többeket szólít meg, a vízi turizmus szempontjából pedig a Szigetköz az egyik legfrekventáltabb térség. A szerző által választott téma is erre a trendre ad egyfajta reakciót. A témaválasztásban szerencsés, hogy a szerző a lakhelyéhez közeli területek miatt jól ismeri a helyi viszonyokat.

A szerző tudatosságát, gyakorlati és helyfelismerő készségét prezentálja a választott téma és környezet. A dolgozatban több probléma, kérdésfelvetés együttes megoldására nyílik lehetőség, amit a szerző meg is oldott: a választ egy megtervezett vízi turisztikai szolgáltató központ, egy kemping formájában láthatjuk. A dolgozat és a tervek kidolgozottsága nem vész el a részletekben, mégis összetett, informatív.

A dolgozat különleges értéke a beleszőtt személyes kapcsolódások sora, amivel valóban életszerűvé válik a szöveg. A koncepció hozzájárul egy barnamezős/ alulhasznosított terület használatához, a tájseb gyógyulásához, miközben a kialakított, természetközeli infrastruktúra a látogatókon kívül a lakosság számára is kedvező kikapcsolódási lehetőséget kínál. Dicséretes a tervek anyaghasználata, tájba illő karakterisztikája, letisztultsága.

A dolgozat célja egy ökológiai szempontú tájterhelhetőségi értékelési módszer kidolgozása.

Bánhidai András az ökológiai szempontokat szem előtt tartva, fenntartható módon művelhető tájhasználat kialakítására tett javaslatot és kidolgozott egy módszert, mely beépíthető a területi tervezési gyakorlatba.

A táji léptékű vizsgálat jelentősen hozzájárul a települési térségeket körülvevő bizonyos mértékben degradált természeti vagy antropogén térségek működésének megértéséhez, ezáltal a megfelelő módon történő helyreállításukhoz is közelebb kerülünk. A jelölt által végzett kutatás ezért mindenképpen aktuálisnak és újszerűnek tekinthető.

A dolgozat és a tájértékelési módszer jól felépítettsége messze meghaladja a mesterszak kereteit. A fogalmak megalapozottabb használatával, néhány tervezéselméleti alapvetés tisztázásával komolyabb kutatás alapjául szolgálhat.

A Kelenföldi Városközpont Bikás piac téma választása valós szükségleten alapszik. Újszerű, az alvóváros felébresztését igen helyesen célozza meg. Kutatásai is maximálisan szolgálják a témaválasztást, aktuális és kihívást jelent.

Forgalmi, közlekedési, funkcionális javaslatai, eredményei következtetései jól alkalmazhatók a Bikás piac környezetében. A terület 4 zónára osztása kedvező, jól strukturált, helyes a mélygarázs elhelyezési javaslata.  

A témaválasztás, a feldolgozás eredeti, hiszen Kelenföld Városközpont Bikás piacra nem készült ilyen városfejlesztési terv, városkutatási elemzés, de nagyobb térbeli és időbeli kitekintéssel nézve is elmondható, hogy nem egy tipikus városfejlesztési mű: egyedi és bővelkedik kreatív ötletekben.

A diplomamunka komplex látásmódot mutat, a múlt elemzése, a fenntarthatósági szempontok, a mai kor kihívásaira adott válaszok mind megtalálhatók benne. A hosszú távú megoldás, a közösségi használat ugyanúgy része a diplomatervnek, mint például a kedvező alaprajzi elrendezés, a városléptékű tömegképzés. Bármely részét emeljük ki a diplomatervnek, igen meggyőző, összességében kiemelkedő színvonalú.

A dolgozat két palesztin menekülttábor urbanizációját vizsgálja a Gázai övezetben és Ciszjordániában. A téma érdekes és egyedi aspektusa az urbanisztikai vizsgálatoknak, melyek az ideiglenes tér állandóvá, az átmeneti formák bizonyos mértékű statikussá válását vizsgálják. A dolgozat aktualitását tovább erősíti, hogy a szerző a táborok építészeti karakterfejlődésének bemutatásán túl az általa felállított indikátorrendszert alapul véve ajánlásokat fogalmaz meg a menekülttáborok minél optimálisabb, minél humánusabb kialakításának érdekében.

A pályázó által választott téma aktuális kérdése Budapest városfejlesztésének. A dolgozat eredményei nagyszerűen használhatók lennének Budapest közösségi közlekedésének jelenleg is készülő hálózatfejlesztési stratégiájához, kerékpárút-, valamint közúthálózati terveihez. A dolgozat következtetései, összevetve az eljutási időkkel, a város közlekedésfejlesztési céljaival, a gyakorlatba is átültethetők

A munka eredménye egy reprodukálható, haladó programozói tudás nélkül alkalmazható módszertan, ami közlekedési hálózatok értékelésében alkalmazható, gyakorlati jelentőséggel bír. Fontos, hogy nem csak az "autós", hanem a "közösségi közlekedési" és "gyalogos" hálózat elemzésére is alkalmas.

A dolgozat témaválasztása újszerű, a Szerző innovatív módszereket használ. A munka céljai rendkívül aktuálisak (városi zöldfelületek, klímaváltozás stb.), ilyen jellegű kutatási eredményekre napjaink településtervezésben egyértelműen szükség van. A dolgozatban a legújabb nemzetközileg is alkalmazott módszereket adaptálta hazai körülményekhez, továbbá több szoftvert alkalmazott az elemzések során, melyek eredményeit szépen szintetizálta.

A kisvízfolyások rehabilitációja alig néhány évtizedre visszatekintő, szerte a világon módszertanilag is formálódó, összetett témakör. Minden egyes diplomadolgozatnak és más szakmai dokumentumnak jelentősége van ezen a téren. Alapvetően ökológiai, természetvédelmi cél, nem véletlen azonban, hogy a tájépítészet is kiváló alkotási lehetőséget lát benne. A dolgozat tájépítész készítője minden pillanatban felszínen tartja az ökológiai szempontokat is. Mindezeken túl előremutató és aktuális abban is, hogy felismeri a klímaváltozáshoz, a kék és zöldinfrastruktúra kérdésköréhez való kapcsolódását.

Bolyos Laura dolgozata alapos, az összefüggéseket jól bemutató, igényes munka. A pályázó kiforrott, letisztult szemléletről tett tanúságot, azzal, hogy messzemenőkig ellent tudott állni a városi patakokra jellemző térkő és egyéb látványelem túlburjánzásoknak, hogy a változatos területen végig sikerült az ökológiai céloknak megfelelő megoldásokat megtalálnia, nem kötött elvtelen kompromisszumot sehol. Kellő bátorsággal és kreativitással, de alázattal nyúl a tájhoz, annak ökológiai, természeti állapotát kívánja javítani. E tekintetben is üdítő színfolt a mai, túltechnizált, túlépítéssel önmegvalósító, tájat nem értő, nem tisztelő tervezői világban.