A konferencia elején dr. Salamin Géza, a MUT elnöke köszöntötte a résztvevőket és megosztott néhány aktuális gondolatot a konferenciával és társaság munkájával kapcsolatban.
Nyitóelőadásában kiemelte, hogy a MUT több mint ötven éves fennállása óta munkálkodik azon, hogy az ország települései számára válaszokat adjon aktuális kérdésekre. A MUT új stratégiát dolgozott ki. Ennek középpontjába a tudást és a szakmai közösséget állította. A MUT az urbanisztika iránt érdeklődők találkozási pontja kíván lenni, mind személyes találkozások által, mind ehhez intézményi infrastruktúrát kínáló tudásplatformként. Célul tűzte ki az urbanisztika újragondolását, szemléletének, szereplőinek, diszciplináris határainak kitágítása, a települési és térségi tervezés (vagyis a planning) szakmai kritériumrendszerének felállítását.
Bár az urbanisztikát még ma is sokan kizárólag műszaki területnek tekintik, valójában az e folyamatokban résztvevők szakmailag nagyon sokszínűek már ma is Magyarországon. Sokszínűségét már a MUT alapítóinak köre is kifejezte, akik 11 különböző szakmát képviseltek. Az ország egyetlen civil szervezete, amely az urbanisztika összes területén dolgozó szakembert megszólítja és rendezvényeivel ösztönzi azok párbeszédét, legyen az geográfus, építész, szociológus vagy közgazdász. A MUT ezt a szerepét nemcsak megtartani, hanem továbbfejleszteni is kívánja, így a közeljövőben tagjai részére újabb szolgáltatásokat fog adni, mint például tudástár hozzáférést és – az eddigiekhez hasonlóan – kedvezményes részvételt egyre több szakmai programra.
Ezek után rátért a konferenciára, ahol kiemelte, hogy több mint 50 előadó jelentkezett előadás megtartására, ami jelzi, a téma iránti érdeklődés mértékét. Az elmúlt évek lakáspiaci trendjeiből ma már egyértelműen látszik, hogy a hazai városfejlődés új időszak elé néz. A versenyképesség nagyban múlik a városok minőségén, vonzerején, hogy mennyire képes tudásteremtést ösztönző közegként működni, mennyire tudnak élhető környezetet biztosítani.
A plenáris előadások sorát dr. Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár úr nyitotta meg. Előadásában kifejtette, hogy a fővárosnak és az agglomerációjának együttesen kell működnie és fejlődnie. Kitért Budapest jelentős fejlesztési terveire, lehetőségeire és kihívásaira. Felvázolta azokat a kardinális pontokat, amelyben a fővárosnak és agglomerációjának fejlődnie kell és azokat a hátráltató tényezőket, amelyek ennek gátat szabhatnak. Kiemelte a zöldfelületek fejlesztésének fontosságát, rámutatott arra, hogy a barnamezős beruházásokat kellene előnyben részesíteni, és a zöldmezős beruházásoknak gátad szabni. Előadásában több ellentmondásra is fény derült, így például beszélt arról a kettősségről, amely szerint Budapest területének 78%-a egyemeletes, kertvárosias beépítés, mégis ez csak az összlakosság negyedrészének szolgál otthonul. Az lakóhely és munkahely közötti ingázás is komoly probléma, amit jól szemléltet az az arány, hogy a MÁV összes országos utasszámához viszonyítva a MÁV-HÉV ennek felét szállítja naponta.
A második előadó dr. Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője volt. Az MNB folyamatosan monitorozza és elemzi a lakáspiac változásait. Ezekből a felmérésekből láthattunk néhány látványos adatot, amely által bepillantást nyerhettünk a lakáspiac változásaiba. Megerősítette eddigi sejtésünket, hogy tovább nőtt a kisebb települések és a főváros, illetve megyeszékhelyek közötti ingatlanárak tekintetében az árolló, de azt is mondta, a kormányzat a falusi CSOK-tól érdemi változást vár. Ezt követően Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője folytatta a gondolatmenetet, Mi lesz veled, lakáspiac? című előadásában. Elmondta, hogy bár a várható lakásépítések száma drasztikusan csökkenni fog a jövő évben, mégsem számíthatunk jelentős változásra az árakban.
A kávészünetet követően a plenáris előadások második blokkja angol nyelven folytatódott. Prof. dr. Bernadette Hanlon, az Ohio State University professzora fejtette ki kutatásainak eredményeit - elsősorban a szuburbanizáció és a városi szétterülés veszélyeit, újraértékelésének útját és a kompaktabb várostervezés iránti igény felmerülését ismertette. Gondolatmenetéhez kapcsolódon Cséfalvay Zoltán arról beszélt, hogy a fejünkben lévő térképek (mental map) mennyire meghatározza választásunkat arról, hogy hol és milyen épített környezetben szeretnénk lakni és dolgozni? Richard Blyth, aki már visszatérő előadója a MUT konferenciáinak (2015-ben, 2017-ben és idén is előadást tartott). Külön öröm volt számunkra, hogy jelenléte által a MUT első ízben lett részese az évente megrendezésre kerülő Várostervezés Világnapjának (Word Town Planning Day). Előadása az RTPI széleskörű kutatási tevékenységébe adott betekintést, és olyan lakónegyed-fejlesztéseket mutatott be, amelyek vagy társadalmi vagy gazdasági tekintetben izgalmas helyzetet kezeltek, és egyúttal környezeti problémákra is rendhagyó válasszal szolgáltak
Végül, de nem utolsó sorban Alföldi György, a BME Építészmérnöki Karának dékánja tartott előadást a zsugorodó városok fejlődési lehetőségiről.
Az ebédet követően rendkívül színes szekcióprogram várta a résztvevőket. Összesen hat szekció közül választhattak, melyek jobbnál jobb előadókkal, így alaposan feladták a leckét a választásban.
A délutáni programokra érkező érdeklődések nagyságát mi sem jelzi jobban, hogy moderátoraink bármennyire is igyekeztek szorosan betartani az előadások időkeretét az előadások után kialakuló hosszú párbeszédek miatt végül minden szekció bőven kimerítette a rászánt időt.
A konferencia végén a Köztérmegújítási Nívódíj került kiosztásra: egy díj és több dicséret is kiosztásra került. A díjat a Nehru Part megújításáért Ferencváros Önkormányzata kapta (link).
Ezek után került sor az idén 51 éves Hild János-díj kihirdetésére, amelyet idén dr. Kovács Zoltán és Ongjerth Richárd kaptak meg. (link)
