A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

 

Elfogadva a Magyar Urbanisztikai Társaság Közgyűlése által 2022. május 20-án. 

 

1. A TÁRSASÁG ÖNMEGHATÁROZÁSA

1.1. A Társaság az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete.

1.2. A Társaság

  1.2.1. neve: Magyar Urbanisztikai Társaság (röviden: MUT)

  hivatalos angol fordítása: Hungarian Society for Urban and Spatial Planning

  francia fordítása: Société Hongroise de l`Urbanisme et Aménagement du Territoire;

  német fordítása: Ungarische Gesellschaft für Urbanistik und Raumentwicklung

  1.2.2. A Magyar Urbanisztikai Társaság székhelye és postacíme: 1094 Budapest, Liliom u. 48.

  1.2.3. működési területe: Magyarország területe

  1.2.4. hivatalos nyelve: magyar

  1.2.5. jelvénye: ötszög alakú városfal-imitáció, középen, vagy alatta a társaság MUT rövidítésével.          

  1.2.6. pecsétje: kör alakú, felirata

„MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG”,

amely a Társaság jelvényét öleli körül.

2. A TÁRSASÁG CÉLJA

2.1. A Társaság célja a sokféle szakma összehangolt tevékenységéből álló magyar urbanisztikának, beleértve a térségi és településfejlesztésnek, tervezésnek, irányításnak és működtetésének minél sikeresebbé hatékonyabbá és eredményesebbé tétele. Ennek érdekében feladatának tekinti különösen:

2.1.1. Új szakmai ismereteknek a feltárását, valamint a gyakorlat hazai és nemzetközi tapasztalatainak gyűjtését, ezeknek a tagsághoz történő gyors továbbítását;

2.1.2. A szakmagyakorlás feltételeinek javítását az elméleti és a gyakorlati tevékenység fejlesztését, illetőleg ennek elősegítését, az urbanisztikai szemlélet széles körű terjesztését;

2.1.3. Az urbanisztika képviseletét a nem kormányzati nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió vonatkozásában harmonizációs folyamatokban, valamint különösen a környező államok hasonló jellegű szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel megvalósítandó rendszeres és szervezett kapcsolat-kiépítésben;

2.1.4. A tagság igényeihez igazodó szakmai klubélet megteremtését.

2.1.5. Tagságának szakmai és a szakma általános etikai tisztasága feletti őrködést.

2.1.6. A magyar urbanisztikai közösségen belüli szakmai kohézió erősítését, így a határon túli magyar közösség urbanisztikai tudásának és urbanistáinak integrálását a magyar urbanisztika diskurzusába és közösségbe és az urbanisztikával foglalkozó szakmák közötti kapcsolatok és párbeszéd erősítését.

2.1.7. A terület és településfejlesztés terén a tervezési és szakértői munkához szükséges ismeretek és standardok meghatározását, ezek körének rendszeres felülvizsgálatát a társadalmi-gazdasági és technológaiai trendek, társadalmi elvárások alapján.

2.2. A Társaság kiemelt feladatának tartja a tagjai közötti szakmai kapcsolat gondozását, szervezését, valamint az urbanisztikai jellegű döntésekben hatáskörrel rendelkező kormányzati és önkormányzati szervezetekkel való, szakmai-társadalmi keretek közötti együttműködést.

2.3. A Társaság szoros kapcsolatra törekszik az állampolgárokkal és ezek önkormányzati szervezeteivel, a szakmai, a kamarai és más társadalmi szervezetekkel; az állami szervekkel, valamint a tudományos és az oktatási intézményekkel, továbbá gazdasági társaságokkal; kész velük intézményes szervezetközi együttműködések létrehozására.

3. A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI

A Társaság a 2. pontban körülírt célok elérése érdekében

3.1. Eseti és/vagy tartós jelleggel szakmai tagozatokat, területi csoportokat, sajátos célú munkacsoportokat vagy szűkebb szakmai műhelyeket hozhat létre;

3.2. Hazai és nemzetközi részvétellel konferenciákat, kongresszusokat szervez; segíti a szakturizmus fejlesztését;

3.3. Ankétokat; hazai és nemzetközi eredményeket/módszereket ismertető bemutatókat, konzultációkat; nyilvános szakmai vitákat rendez;

3.4. Kiadványokat, folyóiratot és más információkat jelentet meg;

3.5. Továbbképzési programokat szervez, valamint szükség szerint a közép- és felsőoktatás urbanisztikát (szakmát és szemléletét) érintő programjai érdekében kezdeményező és közreműködő lépéseket tesz;

3.6. Az urbanisztika területén működő szakemberek szakmai minősítési szempontjainak kidolgozásában, a minősítési eljárásban közreműködik;

3.7. A települési és területi tervek szakmai bírálati rendszerének kialakítását és működtetését támogatja;

3.8 . Állásfoglalásokkal és vélemények kialakításával segíti a terület- és településpolitikai döntések szakmai megalapozását.

3.9 . Az urbanisztika terén végzett elméleti és gyakorlati teljesítmények elismerésére kitüntetéseket, díjakat, jutalmakat alapít, tűz ki és adományoz, illetve a kormányzatnak ilyenek létesítésére és adományozására javaslatot tesz. A díjadományozási szabályzat elkészítése az Elnökség hatásköre.

3.10       A területi és települési tervezés és fejlesztés szakemberei kompetenciarendszerének meghatározása és minőségbiztosítása tagjai körében.

4. A TÁRSASÁG KÖZHASZNÚ MŰKÖDÉSÉNEK PILLÉREI

4.1.      A Társaság megfelelő erőforrással és társadalmi támogatottsággal rendelkezik ahhoz, hogy közhasznú szervezetként működjön. [1]

4.2 A társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

1. tudományos tevékenység, kutatás- közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat: együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában [2]

1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés- közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat :

köznevelési intézmény alapítása és fenntartása.[3]felnőttoktatás[4]

1. kulturális tevékenység –közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat:

• közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése[5]
• kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása[6]

1. kulturális örökség megóvása és műemlékvédelem,- közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat:

• a kiemelt kulturális örökség védelme[7]
• a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme[8]
• a kulturális örökség védelme

[9]a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele[10]az épített környezet alakítása és védelme [11]

1. környezetvédelem, természetvédelem- közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat:

• a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása
• [12]településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; környezet- és természetvédelem,[13]
• helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); hulladékgazdálkodás[14]
• a közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok[15]

1. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások- közvetve végzi a Társaság

kapcsolódó közfeladat: támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét, ellátja az urbanisztikai szakma érdekeinek képviseletét[16]

4.3.    A Társaság a fenti területeken folyamatos szakmai kapcsolat tart a kormányzati, önkormányzati szervezetekkel, az urbanisztikával foglalkozó felsőoktatási intézményekkel és szakmai kamarákkal, valamint a bel- és külföldi társszervezetekkel; konferenciákat, műhelybeszélgetéseket szervez, amelynek eredményeit az írott és elektronikus nyilvánosságban publikálja; szakmai díjakat alapít és adományoz; tagokat delegál a szakmai tervpályázatokba és tervtanácsokba; szakvéleményeket és tanulmányokat készít a fenti szakterületek urbanisztikához kapcsolódó kérdéseiben; véleményt nyilvánít a település- és területrendezéssel összefüggő közügyekben. A nemzetközi szervezetekbe képviseli a magyar urbanisztikai szakmát.

4.4. A Társaság szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az igénybevételi szándékot a Társaság tudomására kell hozni.

4.5. A Társaság tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozóan a Polgári törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alkalmazandók.

4.6. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

4.7. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4.8 A Társaság a működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat, az éves közhasznúsági jelentést, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit Internetes honlapján teszi közzé (www.mut.hu). A társaság a közzétett adatokkal kapcsolatos módosításokat azok elfogadásától számított 8 napon belül a honlapon megjelenteti.

4.9. A Társaság az Elnökség tagjait, a támogató tagot, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5. A TÁRSASÁG JOGKÉPESSÉGE

5.1. A Társaság az egyesületek körébe tartozó jogi személyiségű szervezet, amely önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

5.2. A Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt a Társaság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök vagy a Társaság ezzel külön megbízott tagja képviseli, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben az Alapszabály valamelyik tisztségviselőt a társasági képviseletre közvetlenül felhatalmaz. A képviselőket aláírási jog illeti meg.

5.3. A Társaság vállalkozásai, illetve a részvételével alakult szervezetek saját jogukon, a rájuk vonatkozó általános szabályok szerint jogosultak jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására. Tevékenységükért a Társaságot csak az alapítókra általában háramló felelősség terheli.

6. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

6.1. A Társaság vagyona ingatlanokból, ingó dolgokból, készpénzből, speciális célú elkülönített alapokból, érték­papírokból, valamint forgalomképes szellemi javakból áll.

6.2. A Társaság vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

6.3. A Társaság céljainak megvalósítását elősegítendő bevételekre

            6.3.1. tagdíjakból, a tagok esetleges más befizetéseiből;

            6.3.2. mások befizetéseiből, pénzbeni és tárgyi adományokból, örökségből;

            6.3.3. az állami költségvetés vagy alapítványok nyújtotta támogatásból, rábízott alapítványi hasznokból;

            6.3.4. vagyonának értékesítéséből, hasznosításából;

            6.3.5. működése (kiadvány, rendezvény, utaztatás stb.) során elért nyereségből;

            6.3.6. saját vállalkozásaiból;

            6.3.7. vagyona egy részének értékpapírba vagy vállalkozásba történő befektetéséből

 tehet szert.

6.4. A Társaság gazdasági vállalkozásait elsősorban az általa alapított és száz százalékos tulajdonában álló Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bonyolítja le. A Társaság szellemi termékeivel, szakértői munkával más gazdasági vállalkozásokban is részt vehet, összes gazdasági részvétele azonban nem haladhatja meg vagyonának 80 százalékát.

7. A TÁRSASÁG TAGJAI

6.1   7.1A Társaságnak egyéni, intézményi, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek.

7.2. Egyéni tagja lehet az a nagykorú természetes személy, aki a társaság céljait elfogadja és

7.2.1. az urbanisztika valamelyik területével vagy határterületével hivatásszerűen foglalkozik vagy az urbanisztika szempontjából releváns végzettséggel rendelkezik, vagy ehhez kapcsolódó területen közéleti-társadalmi tevékenységet folytat, vagy;

7.2.2. az urbanisztika bármelyik szakterületén felsőfokú végzettséget nyújtó oktatási intézményben felsőfokú tanulmányokat folytat vagy e területen dolgozó pályakezdő szakember, ha tanulmányai során ez irányban figyelemre méltó eredményt mutatott fel ha a Társaság Alapszabályát és programját elfogadja, s kéri felvételét a Társaságba.

7.3 A Társaság különleges jogállású tagjai a pártoló, az intézményi és a tiszteletbeli tagok.

7.4. A Társaság intézményi tagja lehet az az önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve közhasznú társaság amelyik saját munkájában fontosnak tartja a Társaság által képviselt szakmai törekvéseket és szakszerűséget, és ezért munkájában igényli a Társaságnak a tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat; elfogadja a Társaság Alapszabályát és meghirdetett programját, s kéri felvételét.

7.5.A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az urbanisztika területén vagy érdekében mutatott kiemelkedő teljesítménye, a kölcsönös szakmai kapcsolatok ügyének előmozdítására terén kifejtett tevékenysége alapján az a magyar és külföldi állampolgár, aki ezt az Elnökség felajánlása alapján elfogadja.

7.6. A társaság támogató (pártoló) tagja az a gazdasági szervezet, amely tartós kötelezettség vállalással vagy eseti szerződéssel anyagilag támogatja a Társaság tevékenységét.

8. A TAGSÁGI VISZONY LÉTREJÖTTE

8.1. A tagsági jogviszony azáltal keletkezik, hogy a jelentkező belépési szándékát az Elnökség elfogadja és a tagot nyilvántartásba veszi. Az Elnökség a soron következő Közgyűlésen ismerteti az elfogadott, illetve a megtagadott belépési kérelmeket. A belépési szándék elfogadásáról vagy az esetleges elutasításról a jelentkezőt értesíteni kell. Az elutasítás ellen panasszal a Közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés döntése végleges.

8.2. Az egyéni tagfelvételi kérelemhez mellékelni kell egy szakmai életrajzot

8.3. A tiszteletbeli tagot az Elnökség kéri fel a Társaság bármelyik tagjának kezdeményezésére és a tiszteletbeli tagot a közgyűlés választja meg.

9. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

9.1. A Társaság tagja jogosult a Társaság tevékenységében részt venni. A Társaság azonos jogállású tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A pártoló és az intézményi tag képviselői, illetve a tiszteletbeli tag a Társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

9.2. Az intézményi és a pártoló tagok alkalmazásában vagy velük tagsági viszonyban állókat tanácskozási jog illeti meg, amennyiben ezen természetes személyek az intézmény vagy a pártoló tag hivatalos képviselői vagy a hivatalos képviselő által aláírt megbízólevéllel rendelkeznek a Társaság felé való képviseletre.

9.3. A tagok tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagsági díj befizetési kötelezettsége mindig a tárgyév első félévében esedékes. A tagdíj rendszerét és mértékét az éves költségvetéssel összefüggésben az Elnökség határozza meg.

9.4. Pártoló és intézményi tagok átvállalhatják egyéni tagok tagdíját is, támogatásuk részeként a meghatározott tagdíjrendszer szerint.

9.5. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet. Megilleti viszont a tanácskozási jog a Közgyűlésen és a Társaság egyéb munkaszerveiben.

9.6. Minden tag joga, hogy részt vegyen a Társaság munkájában, önálló kezdeményezésekkel gazdagítva a Társaság tevékenységét, valamint hogy javaslataival és bírálatával hozzájáruljon a feladatok teljesítéséhez.

9.7. A tagok és az intézményi tagok delegáltjai jogosultak a Társaság által szervezett bármely rendezvényen, előadáson, tanfolyamon és tanulmányúton részt venni, kivéve a Társaság vezető testületeinek vagy más szervezeti egységeinek valamely okból meghíváshoz kötött részvételű eseti rendezvényeit.

9.8. Az intézményi tag kérheti a Társaság Elnökségét eseti megegyezés szerinti vagy az Elnökség által az éves költségvetésben meghatározott és a MUT honlapján közzétett költségtérítés mellett

            9.8.1. kihelyezett ülések, előadások, ankétok, vitaestek megtartására;

            9.8.2. urbanisztikai jellegű problémáinak megoldásához szakmai segítség nyújtására.

10. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

10.1 A tagsági viszony megszűnik a tag

            10.1.1. kilépése,

            10.1.2. törlése,

            10.1.3. kizárása,

            10.1.4. elhalálozása, illetőleg

            10.1.5. jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében.

10.2. Minden tag jogosult a kilépésre, ha a Társaság munkájában nem kíván tovább részt venni. Kilépési szándékát az Elnökséghez írásban kell bejelentenie. A tagsági jogviszony megszűnésének napja a bejelentés beérkezésének napja.

10.3. Ha a tag egy évi tagdíjjal hátralékban van, és hátralékát felszólításra sem rendezi, az Elnökség a tag tagsági jogviszonyát felmondja és kézbesítést követően törli a tagok sorából. A tag kérésére, a körülményeket méltányolva az Elnökség az adott évi tagdíjat mérsékelheti vagy elengedheti. Amennyiben egy tag tagdíjának elengedésről az Elnökség nem döntött és három egymást követő évben a tag a tagdíját nem fizette be határidőre, akkor tagsága az Elnökség határozatától függetlenül automatikusan megszűnik és az egyesület törli a tagok sorából és erről értesíti a tagot.

10.4. Tagdíjhátralékos tag – kivéve az Elnökség 10.3 pont szerinti hozzájárulását – a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt.

10.5. Ha a tagot jogerős bírói döntés a közügyektől eltiltotta vagy jogszabályt, az Alapszabályt, a Közgyűlés határozatát súlyosan megsértette, az Elnökség kizárhatja a tagok sorából. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezést a soron következő ülésén megtárgyalja és titkos szavazással, egyszerű többséggel elfogadhatja. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

11. A TÁRSASÁG BELSŐ TAGOLTSÁGA

11.1. A Társaság legfelső szerve a Közgyűlés, amely a Társaságot érintő minden kérdésben dönthet.

11.2. A Társaság irányító és képviseleti szervei:

            11.2.1. a Közgyűlés,

            11.2.2. az Elnökség,

            11.2.3. az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság.

11.3. A Társaság vezető tisztségviselői:

            11.3.1. az elnök,

            11.3.2. az alelnökök.

11.4. A 10.2.2.-2.3. pontokban felsorolt megbízásokat elvállalók, ill. megválasztottak nem állhatnak közügyektől eltiltás büntetése alatt.

10.5. A Társaság célkitűzései megvalósításának gyakorlati feladatait területi és/vagy szakmai alapon szervezett csoportokban végzi, amelyek az érdeklődés függvényében a tagság közvetlen kezdeményezésére jönnek létre, illetőleg közreműködésével működnek.

10.6. A területi csoportok elsősorban az érdeklődő tagság földrajzi megoszlása (lakóhely, munkahely, céghely) alapján az adott térség sajátosságainak figyelembe vételével törekszenek a társasági célkitűzések helyi érvényre juttatására.

A szakmai csoportok alapvetően egy-egy szakmai témát vagy átfogóbb kört igyekszenek az urbanisztika sajátos nézőpontjából feldolgozni ill. képvisel

10.7. A létrejött szervezetek működési rendjüket – az Alapszabállyal összhangban – maguk állapítják meg. Szabályzatukban mindenképpen rendezni kell a szervezet tisztségviselőinek megnevezését, hatáskörét, megválasztásuk rendjét és a megbízatás időtartamát.

10.8. A szervezetek működésének feltételeiről – éves keret megállapításával vagy programtámogatással – a Társaság az éves költségvetésében gondoskodik.

12. A KÖZGYŰLÉS

12.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

12.1.1. a Társaság Alapszabályának megállapítása és módosítása;

12.1.2. a Társaság tisztségviselőinek megválasztása, illetve felmentése; díjazásának megállapítása (ideértve az elnök és alelnökök személyét is)

12.1.3. az Elnökség, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása, illetve felmentése és a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;

12.1.4. a Társaság előző Közgyűlése óta végzett munkájának megvitatása, a következő Közgyűlés időpontjáig végzendő legfontosabb feladatok és a Társaság működése irányainak meghatározása;

12.1.5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása és a közhasznúsági melléklet elfogadása, a Társaság választott szerveinek beszámoltatása; a közhasznú tevékenységről szóló éves beszámoló, valamint az esetleges befektetési szabályzat elfogadása; a következő Közgyűlés időpontjáig végzendő legfontosabb feladatok és a Társaság működése irányainak meghatározása;

12.1.6. a tagok közvetlenül hozzá intézett indítványainak, javaslatainak és panaszainak (beleértve a felvételre jelentkezett elutasítottak is) megtárgyalása; és a panasszal kapcsolatos döntés meghozatala;

12.1.7. a Társaság vagyonpolitikai irányelveinek és a vagyonát lényegesen érintő jogügyleteknek a jóváhagyása; a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagy jogutódja jogutód nélküli megszűntetésének jóváhagyása;

12.1.8. a Társaság más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának illetőleg megszűnésének kimondása;

12.1.9. elbírálja az Elnökség által első fokon elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott panaszt;

12.1.10 döntés mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály hatáskörébe utal.

12.2. A Társaság szervei és tisztségviselői a Közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

12.3. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az Elnökség dönt. Az ülést – a tervezett időpontot megelőzően legalább harminc nappal - az elnök írásban, a napirend közlésével hívja össze. A meghívót a Társaság honlapján is közzé kell tenni, valamint a Társaság székhelyén ki kell függeszteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség legkésőbb 15 nappal a Közgyűlés előtt dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés helyét a meghívóban meg kell jelölni, a tagság nagy számára tekintettel a Közgyűlés a székhelyen kívül is összehívható olyan helyszínre, ami a Közgyűlés lebonyolítását lehetővé teszi.  A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. Minden egyéni tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A pártoló és az intézményi tagok hivatalos vagy meghatalmazott képviselői és a tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek.

Amennyiben a Társaság tagja a tagfelvételi kérelmén vagy utóbb megadott elektronikus kézbesítési címére kéri a meghívó kiküldését, akkor a tagnak a Meghívót elektronikus úton meg kell küldeni a részére. Az elektronikus kézbesítési cím változását a tagnak kell bejelentenie a Társaság felé.

12.3.1. A tisztségviselőket és a 11.2.2 – 11.2.3 pontokban megjelölt képviseleti szerveket ún. tisztújító Közgyűlésen kell megválasztani illetőleg felmenteni. Egy-egy jelölt több választási ciklusban is megválasztható. A tisztújító közgyűlés összehívását elhatározó elnökségi ülésen meg kell választani a Közgyűlés Jelölő Bizottságát (elnökét és tagjait). A Társaság elnöke és alelnökei nem lehetnek tagjai. A bizottsági tagság nem zárja ki a jelölhetőséget. A Jelölő Bizottság munkájára és a közgyűlés lebonyolítására vonatkozó szabályzatok összeállítása és a tagsággal való részletes ismertetése az Elnökség kötelessége.

12.3.2. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor, ha ez a kizárólagos joggal hatáskörébe utalt ügyekben való döntés végett szükséges, vagy ha a tagok egyötöde a cél megjelölésével kívánja, vagy a jogszabály alapján a bíróság összehívja.

12.3.3. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

12.4. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állítja össze. A meghívót a kitűzött időpontot megelőzően 30 – megismételt, valamint rendkívüli közgyűlés esetében 10 – nappal ki kell küldeni a tagnak az elektronikus levelezési címére igazolható módon (pl. elektronikus tértivevény).

A tárgyalásra kerülő dokumentumokat (vagy azok kivonatát), továbbá a már ismert határozati javaslatokat a honlapra kell feltenni.

12.5. Minden tagnak joga van ezekre úgy tenni írásbeli észrevételeket, hogy azok a Közgyűlést 5 nappal megelőzően beérkezzenek a Titkárságra. Alapszabályra, társasági szabályzatra vonatkozó szövegszerű módosító javaslat kizárólag ezen az úton tehető. Az írásbeli észrevétel azonban nem helyettesíti a közgyűlési szavazati jogot. Az észrevételeket a Közgyűlésen érdemben ismertetni kell. A beérkezett észrevételekbe – az előkészítés érdekében az előterjesztők szabadon betekinthetnek.

12.6. A Közgyűlést a Társaság elnöke, vagy az Elnökség által erre felkért tag vezeti.

12.7. A Közgyűlés határozatképes, ha az érvényes szavazati joggal rendelkező tagok többsége jelen van. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. E tényt a meghívón fel kell tüntetni.

12.8. Tisztújítás esetén megválasztottnak tekinthető az a Tisztségviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. 1 jelölt esetén a megválasztás feltétele a Közgyűlésen jelenlévők egyszerű többséggel leadott szavazata.

12.9. A közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

12.10. Eltérő határozathozatali arány:

Jelenlévők kétharmados többsége szükséges a Társaság vagyonpolitikai irányelveinek és a vagyonát lényegesen érintő jogügyleteinek jóváhagyásához, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagy jogutódja jogutód nélküli megszüntetésének jóváhagyásához.

A Társaság Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Társaság céljának módosításához és a megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez, az egyesüléshez és a szétváláshoz a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.11. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a határozatok időpontját, tartalmát és hatályát, valamint a vonatkozó szavazatok arányát. A határozatokat az érintettekkel a meghozatalt követő nyolc napon belül írásban közölni kell, valamint közzé kell tenni a Társaság honlapján.

12.12. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

12.13. Rendkívüli esetben (pl. állami gyülekezési korlátozó intézkedések esetében) ha nem biztosítható a teljes tagság jelenléte a közgyűlésen, de a közgyűlés halasztása törvényi mulasztással vagy a Társaság működésének súlyos akadályoztatásával járna, akkor a közgyűlés online is megtartható. Ez esetben olyan internetes platformon kell megtartani a közgyűlést, amelyen valamennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte biztosítható.

12.13.1 Az Online Közgyűlés akkor érvényes, ha a szavazati joggal bíró Tagok számára biztosítható a személyes regisztrációhoz kötött részvétel és a szavazásokkor egyértelműen azonosítható, hogy a szavazatot a Társaság tagja adta le. A személyes regisztrációhoz kötött hozzáférést biztosító elérhetőséget legkésőbb 10 nappal a Közgyűlés előtt meg kell küldeni a Tag elektronikus levelezési címére.

12.13.2 A határozatképesség esetére az Online Közgyűlésen is a 12.7 pont szerinti szabályok az irányadóak.

12.13.3 Rendkívüli Közgyűlés nem hívható össze Online Közgyűlés formájában.

12.13.4 Online Közgyűlésen csak azon napirendi pontokról lehet szavazás, amelyek halaszthatatlansága az online Közgyűlés összehívását eredményezte (pl. éves mérleg beszámoló, közhasznúsági jelentés kötelező közzétételi határideje miatti ülés).

12.13.5 Az Online Közgyűlésen csak az előre kiküldött szavazások és szavazati alternatívákra lehet voksolni. Aki nem tudja biztosítani az online közgyűlésen való részvételét, de szavazni szeretne az adott napirendi pontokról az a Közgyűlést megelőzően a napirenddel együtt kiküldött szavazólapon is megteheti azt, közhiteles magánokiratban vagy jogszabály által ezzel egyenértékűnek elfogadott módon hitelesített, de az Online Közgyűlésen csak a Közgyűlésig beérkezett írásbeli szavazatokat kell beszámítani.

12.13.6 Online Közgyűlés esetében az egyes napirend során az előterjesztés ismertetését követően először a levezető elnöknek fel kell olvasnia a 12.13.5 alapján beérkezett észrevételeket, javaslatokat és a vitát csak ezt követően nyithatja meg.

12.13.7 Online Közgyűlésen személyi döntés csak abban az esetben hozható, ha a Társaság Elnöksége vagy Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának taglétszáma az Alapszabály 18-ik pontjában foglalt póttagok bevonásával sem biztosítható vagy ha az Elnök és alelnökök mindegyike lemondott. Ezen esetben annyi új tisztségviselőt kell választani, hogy a Társaság Alapszabály szerinti működése helyre állítható legyen, de az így megválasztott személy mandátuma csak a következő rendes Közgyűlésig érvényes és ott azt meg kell erősíteni vagy helyette más tagot kell választani a Tisztújító Közgyűléseknek megfelelő eljárásrend betartásával.

12.13.8 Az Online Közgyűlésen Alapszabály csak akkor módosítható, ha törvényi változtatás miatt az aktuális Alapszabály jogellenes kitételt tartalmaz.

12.13.9 Az Online Közgyűlést szükségesség tevő Rendkívüli Körülmények elmúltát követő 60 napon belül kötelező rendes Közgyűlést összehívni, ahol az Online Közgyűlésen meghozott határozatok érvvényben maradásához meg kell erősíteni azt.

13. AZ ELNÖKSÉG

13.1. Az Elnökség a Társaság ügyvezető szerve. A Társaság operatív irányító szerve az Elnökség, amely a Közgyűlés határozatainak és a maga által kialakított belső működési szabályzatának megfelelően végzi munkáját. Feladata és hatásköre, hogy

13.1.1. meghatározza és éves feladattervben, költségvetésben rögzítse a Közgyűlés határozatainak végrehajtását szolgáló legfontosabb társasági feladatokat; 

13.1.2. gyakorolja a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagy annak jogutódjával kapcsolatos, mindenfajta intézkedés megtételére kiterjedő tulajdonosi jogokat, kivéve a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározását, melyhez a Közgyűlés jóváhagyása szükséges; jóváhagyja továbbá a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. vagy jogutódja éves mérlegét;

13.1.3. figyelemmel kísérje a Társaság különböző szervezeti egységeinek tevékenységét; és azokat legalább évente beszámoltassa;

13.1.4. döntsön olyan kérdésekben, amelyben az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság az állásfoglalását szükségesnek ítéli;

13.1.5. foglaljon állást a Társaság feladatát és célkitűzését érintő minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; jóváhagyja a Társaság éves mérlegét

13.1.6. határozzon saját ügyrendjéről és más szervezeti egységek ügyrendjéről, amelyeket az Alapszabály hatáskörébe utal; kidolgoztassa és elfogadja a Társaság szervezeti és működési, valamint választási szabályzatait

13.1.7. felajánljon tiszteletbeli tagságot;

13.1.8. határozzon a tagsági díj mértékéről és fizetésének módjáról;

13.1.9. döntsön minden szerződésen alapuló bel- vagy külföldi szakmai (tudományos) együttműködés elfogadásáról, felhatalmazást adjon a vonatkozó szerződés aláírására;

13.1.10. döntsön a területi és/vagy szakmai szervezet alapítása, feloszlatása, újraalapítása tárgykörében;

13.1.11.Az előbbieket kiegészítve az Elnökség hatáskörébe tartozik a Ptk. 3:80.§-ában meghatározottak is:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

13.2. Az Elnökség – főként a társasági élet ügyviteli vonatkozásait elősegítendő – ideiglenes és állandó munkabizottságokat hozhat létre, felkéri azok vezetőit és tagjait. Kinevezi a folyóiratok és időszaki kiadványok felelős és főszerkesztőjét, megválasztja a szerkesztő bizottságok vezetőit, tagjait és a közösen fenntartott lapok szerkesztő bizottságaiba delegált tagokat.

13.3. Az Elnökség tagjai:

            13.3.1. a választott tisztségviselők, nevezetesen az elnök és a két alelnök, valamint

13.3.2. HAT elnökségi tag.

12.3.3. az Elnökség tagjait a Társaság tagjai közül kell választani.

13.4. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 3 évi időtartamra, illetőleg a legközelebbi tisztújító közgyűlésig. A jelölőbizottság javaslata alapján az alelnökök és az elnökség tagjai, amelyet az Elnökség indokolt esetben egyhangú döntéssel módosíthat. Az elnök és az alelnökök személyét is közvetlenül a Közgyűlés nevezi meg és választja.

13.5 Az Elnökségbe javasolt, de a választás során be nem került jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott személy elnökségi póttaggá válik.(6 személy). Az elnökségi tag lemondása, tagsági viszonyának megszűnése, vagy tartós akadályoztatása esetén melyet az SZMSZ-ben kell szabályozni helyére – az Elnök felkérése alapján a feladat ellátására legalkalmasabb póttag lép. Rendkívüli tisztújító közgyűlést kell összehívni akkor, ha az Elnökség tagjainak száma öt alá csökken és már nem egészíthető ki póttagokkal.

13.6. Az Elnökség a szükségletnek megfelelően, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökség ülése nyilvános. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke.

13.7. Az Elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele, azaz legalább 5 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést az eredeti ülés időpontjától számított 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti ülés meghívójában is megjelölhető. A határozatképtelenség miatt megismételt ülés a meghívóban feltüntetett napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a körülményre a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni.

13.8. Az Elnökség ülését az Elnök írásban (fax vagy e-mail útján, ), a napirend közlésével hívja össze. Kötelező az ülést összehívni 15 napon belül abban az esetben, ha ezt az elnökségi tagok több mint 10 %-a írásban kezdeményezi az Elnöknél.

A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és időpontját, az ülésre történő meghívás  és az ülés időpontja között legalább 7 napnak el kell telnie.

Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát az ülés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.

Amennyiben valamennyi tag jelen van, és egyik tag sem tiltakozik, az Elnökség a rövidebb határidővel összehívott ülésen, vagy a napirenden nem szereplő kérdésekben is hozhat határozatot.

13.9. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van.

13.10. Az Elnökség gondoskodik a Társaság szabályzatainak elkészítéséről, munkaszervezetének létrehozásáról és működtetéséről; a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

13.11. Az Elnökség az alapítói határozatokról a Társaság székhelyén nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A nyilvántartásba a meghozott határozatokat időrendi sorrendben kell bevezetni, s azokat egyenként számozni szükséges. A szám első tagja a határozat meghozatalának évét, a második tagja pedig a határozat adott évi idősorrend szerinti sorszámát mutatja.

A jegyzőkönyvbe, továbbá a határozatok nyilvántartásába bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az Elnök által hitelesített másolatot kérhet. A határozatokat írásban kell közölni mindazokkal, akikre nézve a döntés jogokat, vagy kötelezettségeket állapít meg, vagy akiknek jogait, jogos érdekeit a döntés más módon érinti, továbbá az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottsággal és a könyvvizsgálóval is. A döntések nyilvánosságra hozatala érdekében a határozatokat, továbbá a társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat, az éves közhasznúsági jelentést, a Társaság szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit az Elnökség az elfogadásuktól számított 8 napon belül közzéteszi a www.mut.hu honlapon, és a társaság székhelyén legalább 15 napi időtartamra kifüggeszti.

13.12. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

13.13. Az Elnökség határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

14. AZ ELNÖK

14.1. Az elnök - a két alelnök bevonásával – gondoskodik a Társaság működésének folyamatosságáról, ennek keretében irányítja a munkaszervezet munkáját. Feladata ellátása során:

14.1.1. képviseli a Társaságot a bíróságok és hatóságok előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben; védi a Társaság érdekeit;

14.1.2. vezeti az Elnökség üléseit, gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről;

14.1.3. dönt és intézkedik mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Alapszabály nem utal más választott testület hatáskörébe.                                      

14.2. Az elnök – állásfoglalásának kialakítása közben – közvetlen véleményeket kérhet a Társaság bármelyik munkaszervezetétől.

15. AZ ALELNÖKÖK

15.1. Az alelnökök az elnökkel kialakított munkamegosztás alapján közvetlenül irányítják az Elnökség hatáskörébe tartozó társasági ügyeket. A munkamegosztásról az Elnökséget tájékoztatni kell.

15.2. Akadályoztatásuk esetén hatáskörüket átmenetileg az Elnökség által kijelölt más személy is elláthatja.

16. AZ ELLENŐRZŐ ÉS SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

A Társaságnál az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tölti be a Ptk-ban nevesített Felügyelőbizottság szerepét.

16.1. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnökből és legalább két tagból áll. A további legtöbb szavazatot kapó két személy póttaggá válik. A Bizottság elnökét tagok egyszerű többségi szavazással maguk közül választják.

16.2. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság feladata a Társaság Alapszabály szerinti működésének, a Közgyűlés által előírt célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseknek és programoknak, az éves költségvetési gazdálkodásnak az ellenőrzése. Gondoskodás – saját hatáskörben vagy független könyvvizsgáló megbízása útján – a gazdálkodás tételes pénzügyi ellenőrzéséről. A Bizottság megkeresésére a társaság területi csoportjainak és szakmai szervezeteinek vezetői, továbbá a társasági igazgató kötelesek megadni a szükséges tájékoztatást.

16.3. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke a Társaság Elnökségének ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

16.4. Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság legalább félévente tart ülést, ügyrendjét maga határozza meg. Az ülés nyilvános.

16.5. Az ellenőrzése során szerzett, megítélése szerint a társasági munkára esetleg kedvezőtlenül ható tapasztalatokra haladéktalanul köteles az Elnökség figyelmét felhívni, azok megtárgyalását – szükség szerint – napirendi pontként kérni. Jogosult a Közgyűlésösszehívását kezdeményezni.

16.6. A Bizottság kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

16.7. A Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Bizottság határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

16.8. A Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

16.9. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. / Ectv.38.(3)/

17. A PÓTTAGOK

17.1. A megválasztott póttagok szerepe két tisztújító közgyűlés között a társasági működés zavartalanságának szavatolása, amennyiben az érintett választott szerv valamelyik tagja bármilyen ok miatt nem tudja funkcióját ellátni.

17.2. A póttag Társaság iránt különös felelőssége behívásától számít.

17.3. A póttagot – ismereteinek naprakész állapotban tartása céljából – folyamatosan tájékoztatni kell a megjelölt társasági szerv üléseiről. Erről a nevesített szerv vezetője köteles gondoskodni.

17.4. A póttag szerepe a tisztújító Közgyűlésig tart, a nevesített lemondásával automatikusan megszűnik.

18. FŐTITKÁR  ÉS TITKÁRSÁG

18.1. A társaság elnöksége operatív működtetésére titkárságot hozhat létre akár saját szervezetén belül, de e feladatokat elláthatja a társaság tulajdonában álló gazdasági társaság is.

18.2. A titkárság vezetésére és a működés operatív irányítására a társaság elnökének felhatalmazása alapján főtitkár nevezhető ki. A főtitkár személyét az elnök jelöli és kinevezéséhez az elnökség jóváhagyása szükséges.

19. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

19.1. A Társaság megszűnik, ha

19.1.1. más egyesülettel egyesül; egyesületekre válik szét

19.1.2. felosztását a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával kimondja

19.1.3. a bíróság határozatban kimondja feloszlatását;

19.1.4. ha tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évvel hosszabb idő óta nem fejt ki működést és ezért a bíróság megszűnését megállapítja.

19.2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A vagyon feletti rendelkezési jog a Társaság törlésével száll át az új jogosultra.

20. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a civil szervezetekre, Polgári Törvénykönyvre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2022. június 20.

Kapcsolódó dokumentumok:

MUT_Alapszabály