< 2024.04 >
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          

A tervezés módszerei, fejlesztés, rendezés


A településtervezés számos eleme, módszere jól hasznosítható a helyi akcióprogramok tervezésénél és megvalósításánál. A helyi összefogás, az érintettek részvétele terén viszont a vidékfejlesztés gyakorlata adhat hiánypótló információkat a területi és településtervezésnek. A szekció előadói ezeket a módszereket veszik számba, vitatják meg alkalmazhatóságuk előnyeit, illetve korlátait.


Moderátor:

Koszorú Lajos

építész, területi tervező, településrendező tervező, Város-Teampannon Kft.

 

Vitaindító:

Dr. Laposa József

tájrendező mérnök, városépítési-, városgazdasági szakmérnök

 

Absztrakt:

Többen vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy a város- és vidékfejlesztés elválaszthatatlanul összefügg és a problémák gyökere nem a város és vidék közötti ellentét, hanem a globális és lokális rendszerek, a központ és a periféria közötti egyensúlytalanság, a vidék önfenntartó képességének gyengülése.

Alapvetően fontos az ágazati tervezési módszerek megújítása és azok egymással történő összhangba hozása- azaz az ágazatok közötti együttműködés létrehozása- a valódi cél, egy új egyensúlyon alapuló önfenntartó helyi gazdaság és együttműködő településtér megvalósulása érdekében.

A településtervezés és a vidékfejlesztés közelítésére, a kapcsolat megteremtésére 2012 ősze kivételesen alkalmasnak tűnik.

1. Ez évben megszületett a Nemzeti Vidékstratégia és a végrehajtást segítő keretprogram /Darányi Ignác terv/ 8 kiemelt térségfejlesztési program ígéretével, amelyek szakszerű elkészítéséhez a térségi szemléletű településtervezők, tájrendezők jelentős segítséget adhatnak.

2. Megtörtént a közigazgatás átszervezése és 2013 január 1.-től ismét működnek a járások. Az igazi települési együttműködés azonban csak évek múlva a települési társulások letisztulását követően alakulhat ki és ekkor kerülhet előtérbe a térségi szinten összehangolt településtervezés./E tervfajta tartalmával foglalkozó kutatás is 2013 őszén fejeződik be/

3. Alapvető változás sejlik a Közösségi Agrárpolitikában /KAP/ és ennek megfelelően 2014-től az EU mezőgazdasági támogatási gyakorlatában. Jelen ismereteink szerint, a táji, természeti szempontok, az agrár-környezetvédelem, az un. "zöld vonal" a "zöldesítés" kiemelt jelentőséggel bír, ami településrendezési tervek külterület-szabályozási munkarészének vidékfejlesztésbe való beépülését is jelentheti. Az is fontosnak tűnik hogy a ( vidékfejlesztési) programok finanszírozása a jövőben több EU-s pénzügyi alapból is történhet.

4. Az eddigi bonyolult, merev település - tervezési rendszer helyébe januártól új szemléletű településtervezés lép, ahol a fejlesztés és a rendezés szempontjait új tartalmú településfejlesztési koncepció illetve új kötelező elemként az integrált stratégia hivatott közelebb hozni. A rendelet tervezett szerint az előbbi fejlesztési anyagok készítésekor kötelező egyeztetni az ágazati stratégiákkal így a Vidékstratégia pontosabban az azt kifejtő 42 nemzeti ill. 8 térségfejlesztési program a településtervezés számára konkrét döntéseket, feladatokat közvetíthet.

Remélhető, hogy az említett változások felszínre hozzák a területrendezés fejlődést gátló, a helyi adottságok érvényesülését akadályozó merevségét és a területrendezés gyakorlata is megújításra kerül.

A településtervezés megújításával megteremtődött a településtervezés és a vidékfejlesztés közötti szoros együttműködés lehetősége . Előadásomban felsorolok néhány példát hogy hol tud a településtervezés segíteni abban hogy a vidékfejlesztés komplex céljai megvalósuljanak.