A város (urbs) olyan természeti és épített környezet, amely lakói, a városi polgárok számára otthonul szolgál. Ahhoz, hogy ezt az otthonosság-érzetet megteremtse, a városnak rendezettnek kell mutatkoznia. Ez jó esetben nem valamifajta külsődleges szempont rákényszerítése a város szövetére, hanem olyan elvek követése, amelyek a város saját, csak rá jellemző természetéből, növekedése folyamatából kristályosodnak ki. Az elrendezettség, az a tény, hogy a város építőelemei rendre megtalálják helyüket az egészben, a polgárok számára olyan érték, amelyen keresztül saját helyzetükre, a közösségen belül elfoglalt helyükre, végső soron a várost lakó közösség rendjére tudnak reflektálni. Másfelől a közösségen (civitas) belüli szervezeti formák, kapcsolatrendszerek a város (urbs) szövetében kivetülnek, ott is felismerhetővé válnak.
A város jelenét múltja határozza meg. Az a folyamat, ahogy a múltból eljut a jelenig, a város számára kulcsfontosságú. Ezért a város lakói ápolják a város múltjának történetét, hisz nem csak a város jelenlegi arculatát tudják ebből felépíteni, hanem saját helyüket is jobban érthetik, a városon belül és azon kívül is. A várostörténet a történetírás sajátos formája, emlékezetpolitika, amelynek célja az épp regnáló közösség azonosságtudatának erősítése, a közösségi kohézió biztosítása. A történetíró maga is él szépírói és retorikai eszközökkel, amikor a város történetét rekonstruálja. A jól megírt történet révén a város elnyeri helyét a kortárs közgondolkodásban. A jól megírt várostörténet pedig megnyitja az utat a várossal kapcsolatos irodalmi alkotásokig, Baudelaire, Balzac, Hugo, Mikszáth, Krúdy, Kosztolányi és Ottlik város- leírásaiig.
Az építészet (beleértve a hagyományos építőművészetet és a városépítészetet is) maga is az esztétikai kivetítés technológiáival él, míg eljut a kiinduló ötlettől a mestertervig, s tovább, a tényleges építési folyamaton keresztül. Ahogy a (város)építész leképezi a város házait, utcáit, negyedeit saját vázlatain és kidolgozott tervein, ugyanígy jár el a politikai szónok, aki a város dicsőségét megénekli, saját politikai céljait szolgálva.
A konferencia célja annak számbavétele és összehasonlítása, miként jeleníti meg a város esztétikai és politikai dimenzióit, illetve ezek egymásra hatását az irodalom, a történetírás és az építészet, a maga beszédrendjeiben és ábrázolási technikáival. Ennek megfelelően olyan előadások absztraktjait várjuk, amelyek e diskurzusok felől tekintenek az általunk kiemelt témakörre, azt remélve, hogy e beszédmódok egymásra is termékenyítően tudnak hatni.
A konferenciát az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézete szervezi, tervezett időpontja 2022. október 28. A konferenciára várhatóan jelenléti formában kerülne sor Budapesten, az NKE Ludovika Campus főépületében.
Felkért előadók:
- Entz Géza művészettörténész, Károli Gáspár Református Egyetem
- Moravánszky Ákos építészet-történész, zürichi ETH professor emeritusa
- Wettstein Domonkos építész, BME Urbanisztika Tanszék
Jelentkezés:
A konferenciára jelentkezni az előadás címének és egy maximum 150 szavas absztraktnak a megküldésével lehet. Amennyiben a jelentkező rendelkezik a témához kapcsolódó publikációval, azt is kérjük feltüntetni.
Jelentkezési határidő:
2022. április 30.
A jelentkezéseket a pak@uni-nke.hu e-mail címre kérik megküldeni.
A beérkezett absztraktok elbírálásáról május 10-ig értesítik a jelentkezőket.
Kapcsolat:
Hörcher Ferenc kutatóprofesszor, intézetigazgató horcher.ferenc@uni-nke.hu
Tóth Kálmán tudományos segédmunkatárs toth.kalman@uni-nke.hu
