< 2022.11 >
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        

Beszámoló a szeptemberi „Oltári Múlt” első szakmai kirándulásáról



A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez. Az első tanulmányút keretében, 2022. szeptember 24-én három Heves megyei település – Feldebrő, Verpelét, Tarnaszentmária – középkori templomait ismerhettük meg kiváló szakmai vezetők segítségével.




 

 

 

 

Ezen a szombaton az égiek is velünk voltak: gyönyörű kiránduló időnk volt. Buszunk Budapestről, reggel 8 órakor indult. Első állomásunk Feldebrő Szent Márton püspök római katolikus plébániatemploma, az Aba nemzetség ősi családi temploma volt. A nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma Magyarország legrégebbi, legkiemelkedőbb műemléke. Feltehetően Aba Sámuel király (aki Szent István király egyik nővérét vette feleségül) saját maga számára építtette a sírtemplomot. Az eredetileg öthajós centrális kialakítású tér rokonságot mutat a grúz és örmény templomokkal. Először Lénárt Gabriella, helyi idegenvezető ismertetőjét hallgattuk meg, majd megtekintettük az altemplomot, ahol szakmai vezetőink – M. Anda Judit műemlékes építész, Kárpáti János régész és Boros András építész – a legújabb kutatási eredményeket és felfedezéseket osztotta meg velünk, válaszolt a kérdéseinkre. Azután átsétáltunk a plébániára, ahol Boros András, a lézer scannelés műemléki alkalmazásának szakértője, a templom építési történetének, műemlékes kutatásának és helyreállításának rövid történetét ismertette vetített diákkal, majd a kriptába vezető északi lépcső lejáratának külső rekonstrukcióját prezentálta a mai technikai eszközök felhasználásával. Így nemcsak a szakemberek tudták "olvasni" a tervrajzokat, hanem bárki könnyen megérthette a 3D-s térben mozgó képeket, kisfilmeket. Kárpáti János, a templom régészeti kutatásában résztvevő régész olyan lelkesen beszélt a honfoglalás és az Árpádkor történeti-régészeti hátteréről, hogy a tervezett időt jóval túllépte, ám így is hatalmas tapssal jutalmaztuk. A plébánián lehetőségünk volt megvásárolni a kutatás legújabb eredményeit bemutató kiadványokat és egyéb emléktárgyakat is.

Fotó: Dékány Tibor

Második állomásunk Verpelét Krisztus Király római katolikus kora középkori eredetű temploma volt. Kárpáti János régész bemutatásában ismerhettük meg a templomot, részletesen a déli oldal ma is látható középkori elemeit. Az 1958. évi helyreállításkor Détsy Mihály építész vezetésével került kibontásra a templom déli falának román stílusú kapuja, három ablaka, amelyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás festéssel. A torony alja oldalfalaiban egy-egy árkádos ülőfülke található, fönt a boltozat csehsüveg típusú. A kórusalja háromszakaszos és keresztboltozatokkal fedett.

Végül, mintegy a nap megkoronázásaként Tarnaszentmária Sarlós Boldogasszony honfoglalás kori, egyhajós, keletelt, patkó-íves apszisú templomát csodálhattuk meg. Először Anda Judit építész, műemléki szakértő, aki templom helyreállításának tervezését végezte, a napsütötte déli falról, benne a gyönyörű fonatos díszítőelemről, az ablaknyílásokról beszélt. A templombelső meghitt hangulatot árasztott. Miután elfoglaltuk a padokat, a déli falra vetített diás előadást hallhattunk-láthattunk Anda Judittól, melyet Kárpáti János egészített ki. A különleges, eredetileg négyzet alaprajzú centrális tér a keleti liturgiához készült, amelyre a rekonstrukció négyzetes-kupolás lefedése (fagerendákkal) utalt – mint kiderült, örmény példákkal rokon módon. A falhoz simuló pillérek egyes díszítése és a szegmentíves dongával és nyújtott félkupolákkal boltozott, néhány lépcsővel megemelt szintű szentély (az apszis előtt oldalapszisokkal bővített előtérrel) szintén a bizánci rítusra utal. Az altemplomba a déli fal és a szentély találkozásánál, felhajtható faajtón át lehet lejutni. A szakértők véleménye szerint ez a templom (már csak kicsiny méreténél fogva) sem plébániatemplomnak, hanem – ahogy a feldebrői is – eredetileg sírtemplomnak épült. Alig tudtunk elszakadni ettől a különleges szent helytől.

Fotó: MÉSZ

A nap még mindig gyönyörűen sütött, de nekünk már haza kellett indulnunk. A visszajelzések alapján mindenki nagyon élvezte a kirándulást, szakrális örökségünk ilyen különleges módon való megismerését. Éppen azok a szakemberek mutatták be ezeket a szent helyeket, akik hosszú évek, évtizedek óta kutatják, és így "minden kövét" ismerik. Szakmai vezetőink rendkívül felkészültek voltak, nagyszerűen megtalálták a módját, hogy diavetítéssel egybekötött ismertetőt tartsanak (plébánián és templombelsőben). Nagy élmény volt számunkra a tarnaszentmáriai templomban (ülve) látni a diákat, hallgatni az előadókat és közben rápillantani "élőben" az éppen ismertetett építészeti elemre.

Csodálatosan sikerült az első „Oltári Múlt” tanulmányi kirándulásunk. 

Börcsök Gizella